2011-ben tovább folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó jelentős csökkenése. Az épületek építése 11,3, az egyéb építményeké 3,8%-kal csökkent. Jelentősen visszaestek a lakásépítések, és elmaradtak a nagyberuházások. Az egyéb építmények termelése az építőipar egészénél kisebb mértékben csökkent, ez köszönhető volt az út- és vasútépítési munkák második félévben megfigyelt növekedésének.

Decemberben az épületépítések ágazat termelése – ami az épületépítési projektek szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – 10,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az egyéb építmények ágazat termelése 32,9%-kal meghaladta a 2010. decemberi alacsony számot, elsősorban a már említett útépítési és vasút-korszerűsítési munkáknak köszönhetően. A speciális szaképítés ágazat – amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják – 9,3%-kal maradt el a 2010. azonos időszaktól.

A 2011 decemberében kötött új szerződések száma az egy évvel ezelőttiekhez képest 10,5%-kal emelkedett. Az egész évet nézve viszont 16,7%-kal volt alacsonyabb ez az érték az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari vállalkozások 2011. december végi szerződésállományának mennyisége a 2010. decemberihez képest 42,5%-kal, az egyéb építményeké csaknem kétötödével esett vissza.

Az építőipar termelői árai viszont csak 2,3%-kal emelkedtek a 2011. IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ha az emelkedést levetítjük ágazatokra, azt látjuk, hogy a legkisebb növekedés az épületépítések ágazatában mutatkozott, ez alig volt több egy százaléknál. Az egyéb építmények építése ágazatban 2,8%-kal emelkedett ez a szám, míg a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban 2,7%-kal haladták meg az árak az egy évvel korábbi szintet. Összességében azt mondható, hogy az árak átlagosan 2,2%-kal emelkedtek 2010-hez képest.

Forrás: Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika hírlevél

A tizedik hónapban az építőipar az új felszámolások szempontjából jobb állapotot mutatott, mint a nemzetgazdasági átlag. A nemzetgazdasági átlagban mért 15 százalékos növekedéssel szemben az ágazatban 6,2 százalékkal csökkent a cégbedőlések egy évvel korábbihoz viszonyított száma. Októberben 319 felszámolást regisztrált az Opten, ez 21 eljárással kevesebb, mint egy évvel korábban, az idén szeptemberi adattól pedig 84-gyel marad el. „Ez csak akkor tűnik érdemi javulásnak, ha a számokat önmagukban nézzük. A sok kényszer-végelszámolással együtt az építőiparban továbbra is aggasztó a helyzet” – így értelmezte az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A végelszámolások alakulása ugyanis a felszámolásokénál sokkal rosszabb képet mutat: az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest több mint kétszeresére emelkedett az új eljárások száma. A bezárások növekedési üteme megegyezik a nemzetgazdaság 105,7 százalékos átlagával. A tizedik hónapban 325 vállalkozásnál kezdeményeztek a tulajdonosok – vagy a NAV vizsgálatai alapján a cégbíróságok – végelszámolást. Az „örökranglistán” hatodik legnagyobb érték idén – amikor a bírósági kényszereljárások miatt brutálisan megnőtt a végelszámolások száma – átlagosnak mondható, a tavaly októberinek viszont több, mint duplája. „Azt mindenképpen figyelembe kell venni az ágazat vizsgálata során, hogy a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások jelentős számban torkollnak felszámolási eljárásba” – figyelmeztetett Csorbai Hajnalka.

A tizedik hónapban 440 új építőipari vállalkozást jegyeztek be – tavaly októberben 438 új építőipari vállalkozás lépett piacra. A gazdaság egészében októberben 3,9 százalékkal több céget alapítottak az egy évvel korábbihoz képest, az építőipar azonban gyakorlatilag stagnálást mutatott. Bár az októberi adat 49-cel elmarad a szeptemberitől, az ágazat „vonzereje” jottányit sem csökkent, amit az is alátámaszt, hogy szeptemberben egy évre visszatekintően még 6,4 százalékos visszaesést regisztrált az Opten. „A cégkalandorok tehát továbbra sem hagyják el az ágazatot, más ésszerű magyarázatot nehéz találni a stabilan élénk vállalkozási kedvre” – mondta Csorbai Hajnalka.

„Hiába mutatkoznak az élénkülés jelei a magyar gazdaságban, ez leginkább a német gazdaság erősödésének, és ehhez kapcsolódóan a hazai feldolgozóipar élénkülésének következménye. Az építőipar továbbra is a tartósan lejtőn levő ágazatok között küzd a túlélésért” – vezeti fel a romló építőipari statisztikákról szóló beszámolóját Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Az ágazatban 2011 második negyedévében 1104 céggel szemben indult felszámolási eljárás, az első félév egészében pedig számuk első ízben lépte át a kétezres lélektani határt. Az Opten igazgatója szerint némiképp meglepő, hogy éven belüli adatok tekintetében is kiugróan rossz mutatókkal találkozunk az ágazatban a második negyedévben, hiszen ez az időszak az építkezési szezon eleje. Magyarázatként szerinte az szolgálhat, hogy az előző évi építési főszezonban elvégzett, de ki nem fize tett munkák után a vállalkozóknak ilyenkor tőkére van szükségük az új megrendelések megkezdéséhez, ezért utolsó esélyként megindítják az eljárásokat az adósokkal szemben.

A második negyedévben 1073 végelszámolási eljárás indult építőipari cégeknél, ami ugyancsak új rekord. „Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy tavaly az első félévben zártak be ilyen módon összesen 1100 céget az ágazatban, vagyis az eljárások száma egy év alatt megduplázódott” – mondja Csorbai Hajnalka. Az első negyedév 1045-ös értékével együtt a végelszámolások száma a felszámolásokéhoz hasonlóan átlépte, sőt 108-cal meg is haladta kétezres határt. „Nem gondoljuk drámainak ezt a fordulatot, mivel ismert tény, hogy alapvetően a mérleget le nem adó vállalkozások kényszer végelszámolása húzódik meg a növekedés hátterében, és az aktív hatósági fellépést mindenképpen üdvös fejleménynek tartjuk, mert ez egyértelműen az ágazat megtisztulásának irányába mutat” – értékeli a fejleményeket az Opten igazgatója.

Márpedig ez rá is fér a sok adósságot felhalmozó, majd felszámolásba dőlő céget fölmutató építőiparban, ahol mindennek ellenére nem csökken érdemben a cégalapítási kedv. A második negyedévben 1538, az első félévben összesen 3002 új céget jegyeztek be az ágazatban. Ez lényegesen elmarad a 2008 első felében regisztrált nagy cégalapítási hullámban mért 3759 új bejegyzéstől, ám a 2010-hez viszonyított szerény emelkedés mindenképpen indokolatlan, ha figyelembe vesszük a megrendelés állomány drasztikus csökkenését” – véli az Opten igazgatója. Szerinte az ágazatban nemcsak magas, de növekszik is azoknak a száma, akik egy bedőlt, és adósságot hátrahagyó cég után rövidesen hasonló profilú új céget hoznak létre, ami ellen a hatóságoknak éppolyan szigorral kellene fellépniük, mint teszik azt a mérleget le nem adó cégekkel. „Erre sajnos csak lehetőséget adnak a jogszabályok, holo tt a kötelező eltiltás sok szempontból célravezetőbb lehetne” – mondja Csorbai Hajnalka. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az előző és az idei év első öt hónapját összehasonlítva 8,3 százalékos a különbség az építőipari termelés volumenében hazánkban a tavalyi év javára, de van olyan megye, ahol akár az 50%-ot is eléri a visszaesés mértéke.

Májusban visszatért a korábbi trendhez a felszámolások alakulása az építőiparban: az áprilisi csökkenés után ismét nőtt az új eljárások száma. Az ötödik hónapban 338 építőipari vállalkozás került fizetésképtelenség miatt eljárás alá, ami az elmúlt öt év nyolcadik legrosszabb adata. „A hosszabb távú trendekbe ez az adat jól illeszkedik, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy az áprilisi 276 új eljárás csak átmeneti pozitív irányú kilengést jelentett” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az előző hónaphoz képest májusban 22,5 százalékkal emelkedett az új eljárások száma, ami gyorsabb a nemzetgazdaság egészében regisztrált 14 százalékos növekedésnél. Tizenkét hónapra visszatekintve enyhe, 1,5 százalékos csökkenést regisztrált az Opten. (Egy hónappal korábban mind a rövid távú, mind pedig az egy évre visszatekintő adatok csökkenést mutattak.)

„Az építőipar, bár kétségtelenül stratégiai ágazat, nagyon komoly problémákkal küzd, és a KSH minap közzétett kibocsátási és rendelésállományát figyelembe véve ez várhatóan még jó ideig így is marad” – értékelte a legfrissebb adatokat Csorbai Hajnalka. A KSH adatai szerint áprilisban az építőipari termelés volumene 15,5 százalékkal, rendelésállománya pedig 32,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakának adataihoz viszonyítva.

A végelszámolások idei gyors növekedése májusban is fennmaradt, de az emelkedés üteme mérséklődött. Az ötödik hónapban feljegyzett 322 új eljárás ugyan 26 százalékkal elmaradt az áprilisi 435-től, de még így is minden idők negyedik legmagasabb adata. Tavaly májushoz képest 54 százalékkal több cég tulajdonosa döntött vállalkozásának megszüntetése mellett, ami számottevő lassulás az áprilisi számokhoz képest, amikor is 105 százalékos volt a növekedés. Az ágazat gyenge helyzetét azonban jól illusztrálja a nemzetgazdaság egészével való összevetés: az ott regisztrált 38,4 százalékos növekedésnél még mindig sokkal gyorsabban nő a végelszámolás alá vont építőipari vállalkozások száma, a javulás tehát erősen viszonylagos. „A hektikus mozgások azt mutatják, hogy egy-két viszonylag nyugodtabb hónap ellenére sem lehet a válság enyhüléséről beszélni az ágazatban” – kommentálja az adatokat az Opten stratégiai igazgatója.

Májusban 479 új építőipari vállalkozást indítottak, ez 2,5 százalékkal kevesebb, mint az előző hónapban volt, de 6,4 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. A cégalapítási kedv rövid távon tehát enyhén mérséklődött, komolyabb visszaesésről azonban semmiképpen sem lehet beszélni, hiszen az új vállalkozások száma májusban így is több, mint az elmúlt években feljegyzett havi adatok többsége. A nemzetgazdasági folyamatokkal összevetve rövid távon ellentétes irányú az ágazatban tapasztalható mozgás, a gazdaság egészében ugyanis az előző havinál 1,2 százalékkal több új cég jött létre.

Májusban visszatért a korábbi trendhez a felszámolások alakulása az építőiparban: az áprilisi csökkenés után ismét nőtt az új eljárások száma. Az ötödik hónapban 338 építőipari vállalkozás került fizetésképtelenség miatt eljárás alá, ami az elmúlt öt év nyolcadik legrosszabb adata. „A hosszabb távú trendekbe ez az adat jól illeszkedik, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy az áprilisi 276 új eljárás csak átmeneti pozitív irányú kilengést jelentett” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az előző hónaphoz képest májusban 22,5 százalékkal emelkedett az új eljárások száma, ami gyorsabb a nemzetgazdaság egészében regisztrált 14 százalékos növekedésnél. Tizenkét hónapra visszatekintve enyhe, 1,5 százalékos csökkenést regisztrált az Opten. (Egy hónappal korábban mind a rövid távú, mind pedig az egy évre visszatekintő adatok csökkenést mutattak.)

„Az építőipar, bár kétségtelenül stratégiai ágazat, nagyon komoly problémákkal küzd, és a KSH minap közzétett kibocsátási és rendelésállományát figyelembe véve ez várhatóan még jó ideig így is marad” – értékelte a legfrissebb adatokat Csorbai Hajnalka. A KSH adatai szerint áprilisban az építőipari termelés volumene 15,5 százalékkal, rendelésállománya pedig 32,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakának adataihoz viszonyítva.

A végelszámolások idei gyors növekedése májusban is fennmaradt, de az emelkedés üteme mérséklődött. Az ötödik hónapban feljegyzett 322 új eljárás ugyan 26 százalékkal elmaradt az áprilisi 435-től, de még így is minden idők negyedik legmagasabb adata. Tavaly májushoz képest 54 százalékkal több cég tulajdonosa döntött vállalkozásának megszüntetése mellett, ami számottevő lassulás az áprilisi számokhoz képest, amikor is 105 százalékos volt a növekedés. Az ágazat gyenge helyzetét azonban jól illusztrálja a nemzetgazdaság egészével való összevetés: az ott regisztrált 38,4 százalékos növekedésnél még mindig sokkal gyorsabban nő a végelszámolás alá vont építőipari vállalkozások száma, a javulás tehát erősen viszonylagos. „A hektikus mozgások azt mutatják, hogy egy-két viszonylag nyugodtabb hónap ellenére sem lehet a válság enyhüléséről beszélni az ágazatban” – kommentálja az adatokat az Opten stratégiai igazgatója.

Májusban 479 új építőipari vállalkozást indítottak, ez 2,5 százalékkal kevesebb, mint az előző hónapban volt, de 6,4 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. A cégalapítási kedv rövid távon tehát enyhén mérséklődött, komolyabb visszaesésről azonban semmiképpen sem lehet beszélni, hiszen az új vállalkozások száma májusban így is több, mint az elmúlt években feljegyzett havi adatok többsége. A nemzetgazdasági folyamatokkal összevetve rövid távon ellentétes irányú az ágazatban tapasztalható mozgás, a gazdaság egészében ugyanis az előző havinál 1,2 százalékkal több új cég jött létre.

A megítélt pályázati forrásoknak köszönhetően csaknem 7 MWp (megawatt-peak) névleges teljesítménnyel bővül, mintegy nyolcszorosára nő a jelenlegi 0,9 MWp hazai kapacitás – hangsúlyozta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára a Valóságos Kincsesbánya II. Fórumon, a Pest megyei Újszilváson, 2011. május 20-án. Az eseményen előadást tartott Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztési és klímapolitikai helyettes államtitkár is.



A rendezvénynek otthont adó község önkormányzata a Közép-magyarországi Operatív Programból nyert el 433 millió forintos támogatást, amely a korábban ismertetett adatokhoz képest további 0,4 MWp teljesítménnyel növeli meg a magyarországi mutatókat. A beruházás során 1776 napelemet telepítenek, az általuk megtermelt energia egy helyileg telepített transzformátorállomáson keresztül jut majd el a villamosenergia hálózatba.



Újszilvás példája rávilágít arra, hogy egy önkormányzat megfelelő szervezéssel, ésszerű gazdálkodással képes arra, hogy országos összehasonlításban is jelentős teljesítményű naperőművet hozzon létre, amellyel elősegítheti saját intézményeinek energiaellátását – fogalmazott az államtitkár.



Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjából a közelmúltban 50 napkollektoros fejlesztéshez kaptak közösségi támogatást a pályázók, összesen több mint 600 millió forint értékben. A megvalósuló beruházások eredményeként 3288 négyzetméterrel bővül a hazai napkollektor-felület.



Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv az egyik fontos sorvezető stratégiai céljaink eléréséhez, a fenntartható, megfizethető energiastruktúra megteremtéséhez, a magyar gazdaság megújításához és a foglalkoztatás növeléséhez. Ám önmagában ez a dokumentum nem hoz megoldást.



Magyarország európai összehasonlításban átlagos szintű, azonban nem eléggé kihasznált lehetőségekkel rendelkezik a biomassza, a geotermikus- és a napenergia terén – mutatott rá a klíma- és energiaügyi államtitkár. Hozzáfűzte, hogy a 2020-ra számított napenergia részarány már megközelítheti a 3 százalékot. Ez elsősorban a hőtermelés területén jelenthet kiugró fejlődést, de az évtized közepétől a fotovoltaikus termelés is felgyorsulhat. A hazai villamosenergia átviteli rendszer rugalmatlansága miatt megkerülhetetlen a hatékony energiatárolási és szabályozási feltételek megteremtése – vélekedett.



Az államtitkár megemlítette, hogy a kötelező átvételi támogatási (KÁT) rendszer januártól történő átalakításával a továbbiakban kiszámítható, a beruházás megtérülését biztosító, 15 éves támogatási futamidővel számolhatnak a napelemes befektetők. Ugyanakkor hozzátette, felső kapacitáshatárt vezetnek be, amelynek mértékét a tervek szerint 0,5 MWp teljesítményben állapítják meg. A kiszámítható támogatási rendszer, amely az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével egyidejűleg lép hatályba, kedvezően befolyásolhatja a hazai napelem- és napkollektor-gyártás felfutását.



Olajos Péter helyettes államtitkár beszédében kiemelte: a kormány határozott szándéka, hogy lendületet adjon a zöldgazdaság fejlődésének, és azon belül a megújuló energiaforrások hasznosításának. Mint mondta, az állami szerepvállalás mellett nagy szükség lenne a helyi cselekvési tervek kidolgozására is, hiszen a települések sok esetben nem is ismerik saját zöld vagyonelemeiket. A helyettes államtitkár szerint a további teendők közé tartozik a helyi megújulóenergia-potenciálok felmérése és egy megfelelő energiahatékonysági mutatórendszer bevezetése is.



A Valóságos Kincsesbánya Fórum célja, hogy olyan hazai megújuló forrásokból származó megoldásokra mutasson rá, amelyek csökkenthetik Magyarország kiszolgáltatottságát, és sikeresen valósítják meg hazánkban a zöld gazdaság, mint új munkaerő- és energiapiaci modell kialakulását.